Tel: 0266 321 012
office@bankfalvakozbirt.eu
Csikbankfalva, Hargita megye

🔍
 
 
Csík népe és népesedési viszonyai
2010-01-10
 

 
CSÍK NÉPÉT három jelleg határozza meg: túlnyomó többségében székely, katolikus és őstermelő. A magyar területeken csak Csongrád, Heves és Hajdú megye mutat hasonló egységet, s talán még emlegethetnénk Győrt és Somogyot, ha az összehasonlítás volna a célunk, ámde pusztán csak jelezni kívánjuk, hogy a né- pesség faji, vallási és foglalkozási megoszlásában nagy egységekkel találkozunk, melyek döntően befolyásolják a népélet minden megnyilvánulását.
A népesség fejlődését, sajnos, nincs módunk két évszázadnál nagyobb idő- közben tanulmányozni. Gösseli kamarai kiküldött jelentése 1703-ból az első szám- bavehető statisztika, majd az 1715. és 1721. évben készült népösszeírás. Gösseli1 végeredményei szerint a 4.196 háztartás közül armalista 110, primipilus és pixi- darius 2.559, colonus 934, inquilinus pessessionatus 103 és inquilinus non pesses- sionatus 490. Az 1715. évi népszámlálás szerint a háztartások száma 3.999, az 1721. évi szerint pedig 4.215, de a Pragmatica Sanctio korabeli népességet feldolgozó mű ezt a végösszeget 5.629-re helyesbíti s az adókötelesek lélekszámát 33.774-ben, az összeírásból kihagyott 167 nemes, illetve pap és tanító hozzáadásával az összes lélekszámot 33.941-ben állapítja meg.2 Részletezve3: a háztartások közül mely végösszeghez hozzáadandó Csíkszereda 44 mezővárosi polgárcsaládja4 s így teljes a 3.999 háztáj. A kiszámított népesség (33.941 lélek) viszont így oszlik meg:
1 Gösseli G. Ferenc udv. kamarai kiküldött kéziratos jelentését a bécsi Kriegs-archivum őrzi. Az itt közölt adatokat Domokos Pál Péter bocsátotta rendelkezésemre.
2 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-21. Magyar Stat. Közl. Uj f. XII. k. Bp. 1896, 35* l.
3 Uo. 217-18. l.
4 Uo. 227. l.
132
nemes 800 (2,36%), pap és tanító 67 (0,20%), taksás, szabados 21.410 (63,08%), jobbágy 9.218 (27,16%), zsellér 1.113 (3,28%), városi polgár 4% (1,46%), egyéb 837 (2,46%). Az 1724. évi összeírás végeredményei ehhez hasonlóak: a 3.794 háztáj közül armalistáé 125, armalista özvegyéé 12 (összesen 137), primipilus vagy pixi- dariusé 2.451, confrater primipilusé 32, ezek özvegyei 225 (összesen 2.708), job- bágyé 710, jobbágy özvegyéé 37 (összesen 747), zselléré 107, vagusé 53, molnáré 425. A II. József alatti összeírás eredményeihez - kéziratban lévén - nem jut- hattunk hozzá, így alább az 1721. évi népesség adat mögé mindjárt az 1850. évit kell írnunk: 

Csík népe
A PRAGMATICA SANCHO korában a községek egy kivételével ugyanazok, mint az 1567. és 1576. évi lustrák idején,7 ez az új község, melyet a szárhegyi Lá- zárok nem is olyan rég alapítottak, Vasláb, 19 román jobbágy háztartással. Vas- lábon túl ezidőtájt alig is találunk románokat a három szék területén, a 95 szá- zaléknyi székely népességgel szemben a románság ekkor alig 5 százalékot jelent8. A mai megye területére való beszivárgásuk később indul meg s akkor sem az ősi községek felé tart, hanem a létesülő határszéli telepek nyújtanak szállást számukra, tömegesebben csak azóta szerepelnek, mióta Gyergyó északi térsége s a havasi medencék benépesülnek. Benkő Károly statisztikája9 az 1850. évi helyzetet adja s már 12.834 románról emlékezik, de ekkor már számos új telepről is beszámol, így a ditrói rovatban Bélbor, Borszék, Salamás, Tölgyes és Holló községeket, a gyergyóremetei rovatban Szárhegyet, a gyergyószentmiklósi rovatban Békás és Zse- dánpatak telepeket, a gyergyóújfalvi rovatban Damunk községet, a szépvízi rovat- ban Gyímeslok, Gyímesközéplok, és Gyímesbükk községeket, s külön Kósteleket említi, s ezek közül Bélbor, Salamás, Holló, Békás, Zsedánpataka, Várhegy, Da- munk és Kóstelek lakossága túlnyomó részében román, Tölgyesen, Gyímeslokon a székelységével, illetve a csángókéval vetekedő a románság népességszáma. Az arány akkorra már így alakult: székely 82,2% (76.061), román 13,8 (12.834), ör- mény 2,0 (1.867), cigány 1,1 (1.094) egyéb 0,6 (593, melyből zsidó mindössze 8).
5 Uo. 463. l.
6 Az 1721. évi népszámot a fentebb i. mű 35. lapján közli; az 1850. évi népszámot Benkő Károly: Csík, Gyergyó és Kászon leírások két ti. általános és részletes oszályokban. Kvár., 1853-táblás mel- lékleteiből vesszük; az 1869, 1880., 1890., 1900. és 1910. évi népszámokra vonatkozólag 1. M. Stat. Közl. megfelelő köteteit; az 1930. évi népszámlálás végeredményeit közli az Indicatorul Statistic al satelor şi unităţilor administrative din România Buc. 1932. c. kiadvány, amelynek segítségével itt a régi megye beosztás szerint Csíkhoz tartozó községek összesített számadatát vesszük. (Ma egyébként csak 146.584 lélekből áll a megye lakossága, mert a gyergyói és tölgyesi néhány járás néhány községét Maros megyéhez csatolták.)
7 Az 1567. és 1576. évi listákra vonatkozólag I. Székely Oklevéltár.
8 Magyarország népessége a Pragmatica Samctio korában. 463. l.
9 I. m. említett táblás kimutatásai. 

 A teljes dokumentum letöltése

 

 
Vissza
 
 
 
 
 
copyright 2016 Csíkbánkfalva közbirtokosság
design btz