Tel: 0266 321 012
office@bankfalvakozbirt.eu
Csikbankfalva, Hargita megye

🔍
 
 
BÁNKFALVA KÁPOLNÁI
2010-01-10
 

Csíkbánkfalva kőrisfája

Csíkszentgyörgy község területileg Hargita megye második legnagyobb községe. Ez nem csoda, hiszen a Fiság melléki településeken kívül a községhez tartozik a Csíki-havasok gerincén túli Csobános, Egerszék és Gyürke is. Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva összenőtt, a határt a két település közös temploma képezi.

A Csíkszentmárton felé vezető megyei út melletti évszázadosnál idősebb kőrisfa, ha beszélni tudna, elmondaná, hogy a templom is híresség. Alcsík legnagyobb és legrégibb temploma. Szentélye minden valószínûség szerint az Árpádok korának végéről való, az apszisa 1336-ban épülhetett, a templom hajója és tornya az 1700-as évekből való, míg az oldalhajó 1821-ben épült a mai formájában. A templomot övező, lőrésekkel ellátott kőkerítést 1673-ban kezdik építeni. Eredetileg három bejárata volt, de 1827-ben kettőt befalaztak.

A kőrisfa a történelem során Csíkot súlytó pusztítások, járványok és aszályokon kívül mesélhetne az utóbbi évek természeti katasztrófáiról is. 1965. július 5-én óriási vihar vonult el a falu felett, amely megrongálta a falu összes épületét, köztük a templomot is. Tíz év múltán 1975-ben, ugyancsak júliusban újabb nagy esőzés miatt a hegyi patakokból táplálva kilépett medréből a Fiság, kerteket, épületeket, hidakat sodorva magával. Az 1977. március 4-i földrengés falrepedéseket okozott, a torony pedig elvált a hajótól.

A község hírességei közül az 1694-es hosszúaszói csatában elesett Tompos László, a szabadságharcos Gál Sándor, Márton Ferenc festő, a bánkfalvi iskola névadója mellett a kőrisfa mesélhetne kortársáról, a 104 évet élt Bakay Vilma néniről is, aki emlékirataiban arról ír, ahogy a székely asszonyok átélték a háborúk borzalamait, gyermekeik, családtagjaik elvesztését, a rendszerváltozásokat, a kollektivizálást.

Az általános iskola Márton Ferenc nevét vette fel, aki 1884-ben Csíkszentgyörgyön született, tanulmányait a csíksomlyói gimnáziumban kezdte, a kézdivásárhelyi minorita gimnáziumban folytatja, majd a budapesti rajztabnárképzőben végzett.. A világháború után kezd freskőfestészettel foglalkozni.

Helyi kezdeményezésre kisebb állatkert van kialakulóban, ami újdonság környékünkön.


Csíkbánkfalva kápolnái

Az egyházközséghez tartozó nagytemplomon és a Nagyboldogasszony-kápolnán kívül még egy sor kápolna van Bánkfalván. Erre utal egy helyi mondás: „Hegyen-völgyön kápolna, minden héten egy búcsúcska". Szólaljanak meg a legfontosabbak.

A temetőbe vezet a Kálvária, a stációkat jelölő keresztekkel. A régi temetőbe 1828-ban Tankó Albert esperes felépíttette a Szentkereszt-kápolnát. A nevét onnan kapta, hogy a pünkösdi búcsúra igyekvő háromszékiek itt szoktak megszállni. Mivel nem fértek el a
kápolnában, 1838-ban felépíttette a Szent Anna-kápolnát. A búcsúját is Szent Anna napján, július 26-án tartják.

Az altízi kápolnát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték. Építtetőinek emlékét az épület homlokzatán felirat őrzi: „Létrejöttem Antal János és hív nője Vitos Susa hitbuzgó áldozatából Nagy Lajos plébános alatt.1882". 1997-ben külső és belső általános nagyjavítást végeznek. A kápolna körül van az altízes temető, ahová a hagyomány szerint öngyilkosokat nem temetnek, mert ezek elveszik a harang hangját. A kápolna harangja minden délbe, ünnepek és temetések alkalmával megszólal, de erős időben is meghúzzák.

 
Vissza
 
 
 
 
 
copyright 2016 Csíkbánkfalva közbirtokosság
design btz