Tel: 0266 321 012
office@bankfalvakozbirt.eu
Csikbankfalva, Hargita megye

🔍
 
 
PÉLDA EGY BÁNKFALVI FALUCSÚFOLÓRA
2010-01-16
 

Csiszér Dóra

"Furcsa faluk"

(falusorolóink)

 

Joggal nevezte JÓKAI Mór "furcsa faluk"-nak a megcsúfolt, és ennek révén a köztudatba bekerült falvakat A magyar nép élcze szép hegedûszóban címû írásában. A falucsúfolás szokása az egész magyar nyelvterületen ismert, és számos európai párhuzama van. Mára nagy részük már elvesztette eredeti funkcióját, hangulati jelentéstartalmuk megváltozott, de ennek ellenére nagy figyelmet érdemelnek, hiszen a megőrzött régiségek révén értékes adalékokkal szolgálhatnak a mûvelődéstörténet, néprajz, nyelvtörténet bizonyos területeinek.

Ebben a dolgozatomban a falucsúfolók egy típusát, a falusorolókat kívánom bemutatni. Néhány jellemző típust próbálok kiemelni, hangsúlyozva ezek közköltészeti hátterét.

A falucsúfoló mûfaji meghatározása nehéz feladat, átmeneti mûfajnak kell tekintenünk, melyet a csúfolókban megnyilvánuló humor tart össze. A humor forrása a csúfolt falu viselkedése, világképe, szokásai, jellemzője a hitelesség igénye nélküli túlzás, nagyítás. A szöveg lehet gúnyos vagy tréfás hangvételû. Mûfajilag lehet anekdota, szóláshasonlat, tréfás jelző, vers, rigmus, dal, hosszabb epikus történet. Tehát tematikailag és formailag is igen változatosak, ezért sem tematikai, sem formai ismérvek nem válhatnak ennek az esztétikai kategóriának kizárólagos meghatározójává, csupán a funkció tömöríti őket egységbe.

A falucsúfolók rendszerezése az előbb említett okok miatt igen körülményes. Az első átfogó osztályozást SZENDREY Zsigmond végezte el. Két nagy csoportot határozott meg, az elsőbe sorolta az egyszerû falucsúfolókat, amelyek puszta etimológiák, jelzők, szólások, hasonlatok, közmondások, és semmilyen elbeszélő elem nem fûződik hozzájuk. A második csoportot az epikus maggal rendelkező történetek alkotják. Az első csoportot további két alcsoportra osztotta, az elsőbe a község nevén alapuló rím- és, szójátékokat helyezte, míg a második, nagyobb csoportban kaptak helyet a község fekvésén alapuló tréfás falucsúfolók, de ebbe az alcsoportba sorolta a vallás és szokáscsúfolókat is. Az epikai maggal rendelkező csúfolókon belül a kifigurázott személyek szerint állapít meg alcsoportokat. Ezt a rendszerezést nem tartom megfelelőnek, mivel a falucsúfolókat nem különíti el, sőt sok esetben keveri más (mesterség, vallás, asszony, nemzetiség) csúfolókkal. Ezen csoportok között természetesen vannak átfedések, hiszen a falucsúfolók a községben élők furcsa vagy szokatlan szokásait veszik célpontba, a példákból azonban kiderül, hogy az egyes fogalmak -még meglehetősen keverednek. Azonban, hogyha csak a rendszer fő vázát nézzük, és a falusorolókat a két főcsoport valamelyikébe megpróbáljuk besorolni, falba ütközünk, hiszen azok egyrészt egyszerû jelzők, láncba fûzött állandósult szókapcsolatok, viszont egy jelentős részükhöz, ahogyan azt a későbbi példákból látni fogjuk, fûződik elbeszélő elem, epikai háttérrel rendelkeznek, mégsem epikus jellegûek.

VÖÕ Gabriella keletkezésüket és funkciójukat vette alapul, és ezek szerint két kategóriát különböztetett meg. Az első csoportot elhatároló falucsúfolóknak nevezte, ezek valamilyen negatív tulajdonság miatt gúnyolják a falvakat, ami lehet reális sajátosság, de lehet vélt jellemző is, amely alapjában véve nem igaz. A másik csoportot a tréfás ráfogások alkotják, ezek nemzetközi vándortémákat dolgoznak fel, de reális alapjuk nincs, a cél csupán maga a gúnyolódás. A falusorolókat is be lehet osztani e két csoportba.

HALÁSZ Albert szövegtípusok szerint osztályozta őket, hat csoportot állapított meg: eredetmagyarázó szöveg, tényközlő szöveg, mondásszerû szöveg, mondásszerû szöveg magyarázattal, falucsúfoló mondásszerû szöveg nélkül, rigmusba foglalt csúfoló. A falusorolót formai jellemzője alapján az utóbbi csoportba sorolhatjuk, hiszen a falusorolók egy-egy vidék falvainak, lehetőleg a falunévvel összecsengő vonatkozásait rigmusban sorolják fel dallam nélkül, de mivel recitálva mondják el, hangsúlyozásukban van némi zeneiség. Általában rövidek, de van közöttük néhány igen szép, kifejezetten hosszú soroló is.

A falusorolók osztályozása és besorolása formai és tartalmi sokféleségük és keveredésük miatt körülményes, GUNDA Béla szerint legtöbbször felesleges is. Éppen ezért a falusorolók bemutatásánál nem törekszem csoportosításra, csupán egy-egy jellemző típus köré helyezve nyújtom át az összegyûjtött anyagot.

A falucsúfolók nagy részében a népélet olyan jelenségei tûnnek fel, amelyeket az etnográfus talán észre sem vesz, a nép önmagát jellemzi. Ezek közül igen sok nem is "falucsúfoló", inkább "falujellemző".

Lólopó Vága,
Bodzából kerített Galánta,
Nyíves Nyárasd,
Semmi Hosszúfalu,
Mórványsütő Királyfa,
Olcsó Vecse,
Kőccségtelen Sellye,
Nagyzsebû Deáki,
Szecskőgyúró Pered
Hernyóboronáló Zsigárd,
Hajmás Farkasd,
Kákós Negyed.
Gúgós Színő,
Gólyanevelő Kamocsa,
Posvadt Gúta,
Hamis Sók,
Magas Szelőce.
Kiskalapú Tótmegyer,
Bagós Tardoskedd.
(Pered)

Vaján vajas,
Ráska rácsos,
Abara abroncsos,
Mészpest meszes,
Száraz keszegen hízott Szûrnyeg,
Borjúnyúzó Imreg,
Aranylábú Garany,
Dimbes-dombos Céke,
Szőlőtőkés Csarnahó,
Lisztes Kisbári,
Korpás Nagybári.
(Abara)

Sóstejes Szentdomokos,
Meszes Szenttamás,
Bicskás Jenőfalva,
Csaló Karcfalva,
Deszkás Dánfalva,
Habaró Madaras,
Rákászó Rákos,
Mamogó Mádéfalva,
Káposztás Csicsó,
Sápogtató Tapolca, Szappanfőző Szereda.
(Csíkkarcfalva)

Istenfélő Ajnád,
Meszes Szentmihály,
Pityókás Vacsárcsi,
Gusás Szépvíz,
Paceles Szentmiklós,
Küszküllős Borzsova,
Cifra Delne,
Bőcs Pálfalva,
Fapipás Csomortán.
(Ajnád)

Minden sornak megvan a maga néprajzi háttere, oka, története. Egyik-másik sorból ez magyarázat nélkül is kiviláglik. Többek között a kistáji munkamegosztás rendjét lehet felfedezni ezekben a csúfolókban, hiszen a jelzők egy része jellegzetes foglalkozásokra, tevékenységekre, termékekre utal.

 

A teljes dokumentum letöltése

 
Vissza
 
 
 
 
 
copyright 2016 Csíkbánkfalva közbirtokosság
design btz